Gyula város Békés megyében, a Gyulai kistérség központja. A megye keleti részén, a román határ közelében található, Békéscsabától a 44-es főúton 16 km-re keletre.

Gyula egy 33 ezer lakosú kisváros, mely az Alföld dél-keleti részén, a Fehér Körös bal partján, közvetlenül a román határ mellett, Magyarország legmélyebben fekvő területén, 88 méteres a tengerszint feletti magasságban sík vidéken fekszik.

A városban többféle nemzetiség is él. A legfontosabbak a helyi lakosságból a körülbelül 2.500 főre tehető románság, valamint a körülbelül ezer német nemzetiségű lakos.

Gyula 1970 óta fontos közúti határátkelőhely Arad-Bukarest irányában, illetve a Balkán felé. A magyar-román határszakaszon az egyetlen olyan átkelő, amelyhez városi infrastruktúra is kapcsolódik.

Az 1985-ben gyógyhelynek minősített nemzetközi hírű fürdőjét évről-évre egyre több pihenni és gyógyulni vágyó belföldi, és külföldi turista keresi fel. A Várfürdő az alföld egyik legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője, mely 19 medencéjével a Magyar Fürdőszövetség által minősített legmagasabb kategóriájú, négycsillagos strand- és gyógyfürdő minősítést nyerte el. A Várfürdő az Almássy kastély 8,5 hektár területű ősparkjában található. területén gyógy-, és élménymedencék, gyermek-víziparadicsom, pezsgő- és hullámmedencék, valamint óriás- és kamikázecsúzdák találhatók.

A Várfürdő mellett található Gyula másik legfontosabb látnivalója a XV. században épült gótikus téglavár, mely Közép-Európa egyetlen ilyen épen maradt sík vidéki vára. A gyulai uradalmat még 1403-ban Zsigmond király adományozta Maróti János macsói bánnak, kinek nevéhez kötődik a vár építése. Az ő idejében emelték a belső várat körülvevő derékvárat is. A vár továbbépíttetése Mátyás király fiához, Corvin Jánoshoz fűződik. Ekkor építették a ma is meglévő kerek ágyútornyot, a rondellát. A várat 1566 nyarán megostromolta a török. A magyarok, a várkapitány, Kerecsényi László vezetésével 14-szer verték vissza Szulejmán szultán seregeit. Végül a 9 hétig tartó ostromállapot tarthatatlanná vált, így feladták a várat.

A város 129 évig volt török megszállás alatt.

A vár 16 év után ismét fogadja látogatóit. Itt működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállítóteremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. a földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna.

A vár falai közé visszaköltözött gyulai Várszínház itt kezdte meg 42. évadját. A várkert emellett sok vendégcsalogató szabadtéri rendezvény színhelye is.

A gyulai rendezvénynaptárban az év minden hónapjában található egy nagyszabású rendezvény.

A várkert azonban nem csak a fesztiválok ideje alatt közkedvelt helyszíne Gyulának. Télen, és nyáron is kellemes sétákat lehet tenni a történelmi környezetben. Nyáron jó időben csónakázni és vízibiciklizni is lehet a csónakázó tavon, télen pedig korcsolyázni is van lehetőség.

A város nevezetességei közül érdemes még felkeresni a megyében egyedülállóan díszes ikonosztázáról ismert görögkeleti templomot, a Kossuth-díjas festőművészünk, Kohán György hagyatékából összeállított kiállítást, a Városi Képtárat, a város gyönyörű templomait és más műemlékeit. A Szűz Mária kegy-, és emléktárgyak gyűjteménye, mintegy 3000 Szűz Máriára vonatkozó kegy-, és emléktárgyat tartalmaz a világ minden tájáról.

Gyula egyik leglátogatottabb nevezetessége és az egyik legszebb épülete, az Erkel tér sarkán álló egyemeletes polgárház, melyben az ország második legrégebbi cukrászdája, az 1840 óta működő híres Százéves (egykori Reinhardt) cukrászda található.

Gyulán született Erkel Ferenc, az egyik legnagyobb magyar zeneszerző a nemzeti opera megteremtője, himnuszunk zeneszerzője, akinek a szülőháza ma múzeum. Szobra a százéves cukrászda előtt az Erkel-téren található.

(Forrás: gyula.regionalis.hu)