Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezésében február 2-án Gödöllőn, a Szent István Egyetemen szakmai konferenciát rendeztek „Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – Trendek és kitörési pontok" címmel. A hazai biogazdálkodási ágazatban érintett gazdálkodók és főbb  intézmények szakmai párbeszédének célja a jelenleg a hazai termőterület 3 százalékára kiterjedő ökológiai gazdálkodás magyarországi térnyerésének elősegítése volt a szükséges teendők meghatározásával.
Európában az ökológiai művelésbe vont területek nagysága a 2004-től 2009-ig terjedő időszakban 6,4
millió hektárról 9,1 millió hektárra növekedett, ami 42%-os bővülést jelent. A termelés térnyerésével párhuzamosan   az   ellenőrzött   biotermékek   iránti   kereslet   is   dinamikusan    növekedett,   az ezredfordulót követően európai szinten évente átlagosan 10%-os piacbővülés következett be. Ezzel szemben   Magyarországon   ugyanebben   az   időszakban   stagnálás,   illetve  fokozatos  visszaesés  volt tapasztalható. A több mint tíz éve kitűzött 300 ezer hektáros nemzeti programcélt nem közelítettük meg,  miközben a mezőgazdasági szempontból kedvezőtlenebb adottságokkal    rendelkező Csehországban mára 400 ezer hektár minősített területen folyik biogazdálkodás.
A konferencia fővédnöke, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter részletesen ismertette azokat az intézkedéseket és a hozzájuk tartozó forrásokat, amiket a Darányi Ignác Terv, a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási keretprogramja tartalmaz a sokszínű és életképes agrártermelés, ezen belül kiemelten az ökológiai mezőgazdaság fejlesztése céljából. A tárca vezetője támogatásáról biztosította a természeti erőforrások megóvását, az egészséges élelmiszerek termelését, a foglalkoztatás bővítését és a vidéki társadalom erősítését elősegítő ökológiai gazdálkodókat.   
A Szent István Egyetem, mint a hazai agrár-felsőoktatás vezető intézménye szívesen adott helyet a konferenciának, mondta köszöntőjében Solti  László rektor és reményét fejezte ki az iránt, hogy az itt elkezdődött párbeszéd folytatódni fog a magyarországi élelmiszertermelés potenciáljának minél teljesebb kiaknázása érdekében. Kiemelte, hogy a SZIE rendelkezik azzal az oktatói-kutatói állománnyal, tudományos apparátussal, amely segítheti a mezőgazdaság különböző gazdálkodási rendszereinek összehangolását a lakosság egészséges és elegendő mennyiségű élelmiszerrel való ellátása valamint az emberi környezet megóvása, mint kettős követelmény harmonikus teljesítése érdekében. Az egyetem kötelességének is érzi, hogy e témakör tudományos alapokon nyugvó megközelítésében rendszeres szerepet vállaljon.
E szerepvállalás jegyében tartott előadást Lehota József, a SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Marketing Intézetének igazgatója a bioélelmiszerek nemzetközi kereskedelméről és az ezzel kapcsolatos kutatási eredményekről. Megállapította, hogy Magyarországnak azért is jelentős exportlehetőségei vannak a biotermékek külpiacán, mert a szállítási költségeket figyelembe véve a legversenyképesebben elérhető országok – az első és a második szomszédos országok, mint például Ausztria és Németország) – együttes bioélelmiszer-piaci részaránya Európában 51,6%. Előadásából kiderült, hogy a hazai bioélelmiszer szektor kitörési lehetőségei kizárólag a versenyképesség javításában vannak. Ehhez elengedhetetlen az ágazat hiteles kutatásokkal megalapozott stratégiájának  kialakítása és végrehajtása.