Dékán: Dr. Makovényi Ferenc

1146 Budapest, Thököly út 74.
Tel.: +36 (1) 252-1270
Fax: +36 (1) 252-1270
e-mail: szie.ymmfk@ymmfk.szie.hu

Elismert hírnévre alapozott gyakorlati képzés

Az egyik legjelesebb múlt századi magyar építészről elnevezett, több mint százesztendős Ybl Miklós Építéstudományi Kar jeles hagyományaira alapozva, építész, építőmérnök, településmérnök, műszaki menedzser, biztonságtechnikai mérnök és az országban egyedüli tűzvédelmi mérnök szakokon folytat felsőfokon képzést. Az alapszakokon kívül környezetgazdálkodási, közműfenntartási, építésztervezői, építőmester, vállalkozási szakokon biztosított a hallgatók szakirányú továbbképzése. A 2006-ban indított BSc szakok: építésmérnöki, építőmérnök, műszaki menedzser.

Hazánkban a múlt század utolsó harmadában a polgári és ipari fejlődés rohamos léptekkel indult meg. Ennek következményeként a hazai és külföldi - főleg osztrák - tőkések egymás után hozták létre az iparvállalatokat. Az ipari fejlődéssel egyidejűleg elkezdődött egy urbanizációs folyamat, a városok fejlődése is. Mind az ipar, mind a mezőgazdasági feldolgozóipar, mind a városok fejlődése fokozott igényeket támasztott a jól képzett építőipari szakemberek iránt.

Kezdetben főleg németekből álló szakgárdák vezették a magyarországi építést, később azonban Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter és Trefort Ágoston miniszter munkássága nyomán megalakult a Középipartanoda. A szervezet tervezői a francia és belga gyakorlatból indultak ki, de erőforrásaikat a hazai ipar szükségleteihez mérték. A Középipartanoda építészeti, gépészeti és vegyészeti szakcsoporttal kezdte meg munkáját. A képzési idő három év volt, a felvétel feltétele pedig egy év ipari gyakorlat. A tanterv szerint az

első évben általános ismeretek - nyelvtan, mértan, vegytan, természettan, kőzettan, ábrázoló mértan, mértani és szabadkézi rajz, mintázás - oktatása folyt. A második-harmadik évben a szaktárgyak oktatása volt a feladat. Az első igazgató, Hegedűs Károly programbeszédében hangsúlyozta az elméleti és gyakorlati képzés egységét. Az 1881. évi szervezeti szabályzat fogalmazta meg az iskola kialakult célját is. Eszerint "építőmestereket, pallérokat, a jelentékenyebb kézműipar számára szakavatott és működni képes mestereket, s gépekkel és munkamegosztással dolgozó, úgynevezett tömeg iparágak számára előmunkásokat, művezetőket és kiváltképp olyan szakembereket képezzen, akik kisebb ipartelepeknek, gyáraknak önálló vezetőivé lehessenek." Az Ipartanoda 1896-ban átalakult Felső Ipariskolává.

1898-ban vált ki főiskolánk elődje ebből a szervezetből, Állami Felső Építő Ipariskola néven.

Az építőmester képesítés törvényileg olyan jogosítvány volt, amelynek hiányában a családi háznál nagyobb épület kivitelezését nem volt szabad vezetni. 1884-1949-ig a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnök és építőmérnök végzettségű szakemberei is itt szerezték meg azt a jogosítványt, amelynek alapján épületek kivitelezését vezethették. Az államilag kijelölt bizottság első elnöke Ybl Miklós volt.

1901. őszére épült fel a jelenleg is törzsépületként használt Thököly út 74. szám alatti épület a Felső Építő Ipariskola számára. 1950-től technikumként, 1965-72-ig felsőfokú technikumként működött. 1972-ben alakult meg az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola oly módon, hogy eleinte egy szervezeti egységben működött két intézmény, a budapesti Ybl Miklós Felsőfokú Építőipari Technikum, és a debreceni Építő Gépészeti Felsőfokú Technikum. 1995. július 1-jétől a Debreceni Főiskolai Egység különvált és a Kossuth Lajos Tudományegyetem műszaki főiskolai karaként működött tovább. A főiskola neve ettől kezdve Ybl Miklós Műszaki Főiskola, jelenleg Ybl Miklós Építéstudományi Kar. Az intézmény szellemiségét az alapítók által kijelölt irányok és a kiváló tanárok határozták meg több mint egy évszázadon keresztül.

A karon nemzetközi és országos hírű ökologikus építészeti, környezetgazdálkodási, tűzvédelmi, építőanyag és minőségirányítási kutatások folynak. A 25 éve működő Kós Károly-díjas Népi Építészeti Diákkör évenkénti kiadványaiban és kiállításokon mutatja be kutató munkájának eredményeit. A kar a budapesti és a közép-magyarországi régió egyetlen intézménye, ahol elméletileg megalapozott, gyakorlatorientált főiskolai képzés folyik, biztosítva az építész, a településfejlesztés és fenntartás, a tűz- és biztonságvédelem szerteágazó területein a szakemberek utánpótlását. A beiskolázási létszám folyamatosan emelkedik, a végzett hallgatók elhelyezkedése ezen a karon a legkevésbé problematikus. Az integráció lehetőségeit kihasználva a kar oktatói egyetemi karokkal együttműködve létrehozták a településmérnöki és katasztrófavédelmi szakok MSc szintű oktatási struktúráját.

(Forrás: Intézményfejlesztési terv 2007-2011)

A karról részletes információt talál önálló honlapján: www.ymmf.hu